TOP Mix - Egy tógazda mindennapjai

...avagy mi kell ahhoz, hogy minden körülmény ideális legyen a horgász számára egy tavon?

 

Idén késő ősszel került megrendezésre a II. Venyimi Melegedő Kupa a Nagyvenyimi tavon. Ahol az idén sem a halak, sem pedig az időjárás nem kényeztette el a horgászokat. Így viszonylag sok idő maradt a meleg teára és a botok felett ülve a „mozizásra". Ekkor ötlött fel bennem, hogy vajon mit csinálhat egy tógazda? Milyen elfoglaltságokkal és kötöttségekkel jár egy majd minden igényt kielégítő, modern horgászcentrum létrehozása és fenntartása? Ebben a cikkben erre próbálok választ keresni.

 

Sokszor, sok ember szájából hallottam már azokat a bűvös mondatokat, hogy: Ha majd nyerek a lottón akkor saját tavat ásatok és csinálok magamnak egy, az én igényeimnek megfelelő tórendszert. Ahol hatalmas folyton éhes halak fognak várni és egész nap csak pecázok. Nos, ezt kimondani sokkal könnyebb, mint megvalósítani. De azért olyanok is akadnak, akik a szavak után a tettek mezején is bizonyítanak. Ismerjétek meg közülük Molnár Tamást, akit sokak csak Kredenc néven ismernek.

 

- Szia, Tamás! Köszönöm, hogy időt szakítottál rám, elmeséled nekünk, hogy mi vitt rá egy ilyen gyönyörű, de kihívásokkal teli vállalkozásba? Hogyan lesz a hétköznapi emberből tógazda?
- Szia, Zoli! Lassan már 15 éve lesz, hogy elkezdtem horgászni. És már a gimnáziumban tudtam, hogy milyen irányban akarok továbbtanulni. A gödöllői Szent István Egyetemen végeztem agrármérnökként, az egyik szakirányom a halgazdálkodás volt, a diplomámat is halas témában írtam. Innen már csak tőke kellett, hogy meg tudjam valósítani az álmaimat, és szerencsére megbízott bennem a család.

 

- Most itt állunk a tavak partján, de mi alapján is született a döntés a helyszínről? Mik azok a fontos szempontok, amik meghatározzák a helyszín kiválasztását?
- Rengeteg dolog van, ami közrejátszik a kiválasztásnál. Első szempont, hogy ne legyen messze Budapesttől (hiszen ez az ország - sajnos - a főváros köré szerveződik). A következő lépésben megmutattam a kiszemelt helyszínt a barátaimnak. Ez amolyan kockázatelemzés volt. Felmértük, hogy milyen a vízellátás, közművek, halak egészségi állapota, vizek minősége, és nem utolsó sorban a megközelíthetőség, valamint a célközönség. Ez hosszadalmas folyamat volt, de úgy érzem, hogy jól döntöttünk.

 

- Sok tavon voltam eddig horgászni, és az esetek 99%-ban kétféle jegykiadási rendszerrel találkoztam. Az egyik helyen a viszonylag drágább napijegy tartalmazott elvihető halmennyiséget. A másikon pedig alacsonyabb volt a jegyár és az esetlegesen elvinni kívánt halat a halőrházak és vagy büféknél kiírt aktuális árfolyamon meg lehetett vásárolni. Te mi alapján döntöttél?
- Ez egy viszonylag egyszerű kérdés. Mi a cél? A jegy+kilós változat sokkal inkább horgászbarát megoldás. Ekkor a tógazda figyelembe veszi, hogy vannak sporthorgászok is, és azt is, hogy van élet két ponty után is. A drágább jegyes változat esetében, ha az ember bevételt akar realizálni, akkor bizony kevesebb halat kell telepítenie, mert ha mindenki megfogja a kvótát, akkor nincsen haszon. Nekem az első változat sokkal szimpatikusabb volt, hiszen így mindenki megtalálhatja a maga szórakozását.


- Az eddig és a közeljövőben telepítendő halak fajtáját és a méretezésüket mi alapján próbálod kiválasztani? Sok vízkezelőnek büszkesége a saját nevelésű, olykor kapitális méretű halakkal való telepítés. A te esetedben milyen kritériumok döntenek?
- Kizárólag magyar halat veszek. Kicsit drágább, de sokkal egészségesebb, szebb. A méretet az igényekhez kell igazítani. A fő igény a másfél és három kiló közötti ponty. Az állomány nagy részét ez teszi ki. Ezen kívül más fajok is megtalálhatók a tavakban (compó, kárász, keszeg). A jövő évben telepítem be a saját nevelésű amurokat. Természetesen a tavakban rejtőzködnek kapitális egyedek is. Ezek nélkül egy minden igényt kielégítő horgásztavat már nem is lehet elképzelni. Ragadozókból csukát tartok, egyenlőre csak a kárászok kordában tartása végett. A jövőben tervezem, hogy a patakban lehessen rájuk célzottan horgászni. A süllőnevelésbe tavasszal fogok belekezdeni. Emellett fokozott figyelmet fordítok a nem kívánatos halfajok elterjedésének megakadályozására. Hiszen rengeteg hasonló kezelésű horgászvíz van az országban ahol például a törpeharcsák teszik lehetetlenné a sikeres horgászatot.

 

- Néhány horgászvíz üzemeltető próbál (mára már nem is annyira) újszerű fizetési módokat alkalmazni a napijegyek kiadásánál. Ugyanakkor sok horgász fejében még mindig csak a készpénzért vett napijegy van. Ti miben hasonlítotok az új rendszert alkalmazókhoz? Illetve van valami erősségetek ezen a területen?
- Másokhoz nem feltétlenül hasonlítanám magamat. Viszont több dolog is van, amit az erősségünknek érzek. Az Üdülési Csekk elfogadása nagy sikernek örvend bevezetése óta, ami nálunk minden összegben be lehet váltani. Értem ez alatt, hogy sok helyen szabnak alsó limitet (mondjuk 5Eft), és bizony van, ahol nem egy az egyben váltják. A napijegyek kiadásában is elég rugalmasak vagyunk. Ha két ember 1-1 bottal horgászik, akkor azt egy napijegynek vesszük, és van délutáni jegyünk is. Nálunk a gyerekek ingyen horgásznak. Hátha később is hozzánk járnak majd... Sokan jönnek ki a tóhoz születésnapot, vagy más jeles eseményt ünnepelni, bográcsozni, nekik megpróbálunk ekkor minden kényelmet biztosítani.


- A pénzügyi dolgok után beszéljünk a fizikai munkákról. Egy átlagos nap hogyan indul, és milyen munkák várnak rád? Esetleg vannak olyan dolgok amik „kötelező tartozékai" a minden napoknak?
- Szezonban bizony nincs lazsálás (és az év többi részében sem). A reggel a napijegyek kiadásával kezdődik. Utána a két nevelő tó megetetése. Ez két gyors mondat, de elmegy vele két-három óra. A büfé árukészletét is állandóan figyelemmel kell kísérni, utánrendelni, átvenni, a beérkezett árukat a megfelelő módon raktározni. Ugyanez vonatkozik a horgászcikkekre is. Mikor mindenki azt hinné, hogy vége a napnak akkor a záróra után jön a munka java. Szemétszedés, fűnyírás. Ez is rengeteg időbe telik. Vannak időszakos munkák is, mint a halászat, haltelepítés, a nádvágás, gátak, zsilipek rendben tartása, trágyázása, lékelés, fák ápolása, telepítése, stb. Mindent le se lehetne írni ennek az egy cikknek a keretében.

 

- Néha a vízparton ülve egy-egy viszonylag eredménytelen nap után hallom a pecásokat, hogy: A tógazdák biztos agyonetették a halakat. Meg, hogy nem etetik őket, hanem szinte hizlalják a halakat és ezért nincs kapás, és csak az számít, hogy majd a fizetésnél a mérleg minél nagyobb számot mutasson.
- A mi vizeinkbe élő halak csakis jó minőségű szemes takarmányt, búzát és kukoricát kapnak. Ezeket mindig a környékbeli termelőktől vásárolom. Ezzel is támogatva őket. Bár a felhasznált takarmány jóval olcsóbb, mint a halhús, én nem hizlalom a halakat némi plusz bevételért. Csakis egészséges és jóízű, valamint zsírmenetes halat tartunk és árulunk.


- Tamás! - Segíts nekem eloszlatni azt a téves véleményt, hogy a tógazda a szezon végén szögre akasztja a kalapját, és csak pihen a tavaszi kezdésig. És szinte nincs semmi dolga.
- A hideg időszakban is vannak idénymunkák. Nagyon nagy feladat a nádvágás, ami bizony hetekig is eltarthat, ha csak egyszerűbb eszközökkel rendelkezik az ember. Ősszel és télen több idő jut a partvédelemre, a műtárgyak felújítására. Persze a nyári szemétszedéstől, és a fűnyírástól időlegesen meg lehet szabadulni. Ekkor tudok időt fordítani fák telepítésére is. Ha a tavak befagynak, akkor kezdődik a neheze, a lékelés és a folyamatos vízminőség ellenőrzés, hogy az olvadás után ne érje csúnya meglepetés az embert. Ilyenkor korán sötétedik, így van idő a számolgatásra, tervezgetésre, hogy mit vár az ember a jövő évtől...


- A sikeres tógazda egyik titka a folyamatos fejlesztések a vízen. Napjainkban egyre több horgász igényli és keresi az extra szolgáltatásokat nyújtó vizeket. Nekik mivel lehet megfelelni?
- Van jó pár dolog, amit meg szeretnék valósítani a jövő évben. 10 és 20 alkalmas bérletet fogok kiadni, amivel a törzshorgászok kedvében szeretnék járni. Egy extra tó kialakításán fáradozok, amibe csak 5 kg feletti halakat fogok rakni (pontyot, amurt, lénai tokot). Már a birtokunkban van egy minden igényt kielégítő büfékocsi, amiből sokkal nagyobb kínálatot tudok majd biztosítani.


- De ugye nem az „Üvegtigris" szerű büfé lesz? (Igyekeztem a lehető legkomolyabban kérdezni, de én se bírtam nevetés nélkül).
- Nem, dehogy (Ő is nevetve). Egy korszerű és sokféle ételt-italt biztosító kocsink lesz. Az eddig büféként működő helységbe pedig nagyobb választékot szeretnénk kínálni a horgászoknak etetőanyagból és csalikból. Az ide év slágere nálunk az aszalt szilvás Top Mix etetőanyag, és az epres-halas (Red Carp) pellet volt. Messze ezekből adtunk el a legtöbbet, úgyhogy jövőre is a Top Mix cég termékeiből fogom bővíteni a palettát. A közeljövőben szeretnék egy játszóteret is felépíteni a gyerekeknek. A horgászok nagyobb kényelme érdekében pedig további padokat és esőbeállókat szeretnék kihelyezni. A fejlődést mindenképp a komplex szórakozás nyújtásával lehet fenntartani, ha az egész családnak tud az ember tartalmas kikapcsolódást nyújtani, ami segíti a feltöltődést. Vannak jó példák Magyarországon, és a jó példa követendő.

 

- Sok horgászt foglalkoztat az amatőr versenyek szervezése, tógazdaként neked milyen tapasztalatod van e téren?
- Nem szerveztem túl sok versenyt még, ezért nem is rendelkezem túl nagy tapasztalattal a témában. Amit fontosnak tartok az ilyen amatőr versenyeken, hogy nincs szükség sok szabályra, de amit megszabunk, az jól érthető legyen, és azt szabályozza, ami fontos. A másik lényeges dolog, az a verseny meghirdetése. Ezt időben kell megtenni, és minél több helyen, az internetet is beleértve. E nélkül bizony könnyen az érdektelenség homályába veszhet a versenyünk. Annyit mondhatok, hogy a tervezés, ajándékok, díjak beszerzése, helyek kitisztítása, kijelölése, jegyzőkönyv készítése sok időbe telik, de a társaság kárpótol mindenért.

 

- Milyen érdekes történeted van a megnyitás óta, ami tanulsággal szolgálhat az horgászok számára?
- Történetem nincs, de megfigyeléseim vannak. Az egyik legfontosabb, hogy mindig olyankor eszik a hal, amikor az átlagos horgász ki sem akar menni az utcára. Ennek oka lehet hideg, hó, eső, szél, vagy bármi, ami kizökkenti a halakat, és táplálkozásra sarkalja.
Nagyon sokszor ott kell keresni a halakat, ahol nem gondolnánk. Bizony az erősen háborgatott horgászvizeken gyakran találjuk a halakat a partszélhez igen közel, vagy a legsekélyebb részeken. Nyitott szemmel kell járni, és sokkal eredményesebbek lehetünk, mint korábban.

 

- Nagyon szépen köszönöm, hogy időt szakítottál erre a pár kérdésre. És sok sikert kívánok az elkövetkező szezonra is.
- Én is köszönöm a lehetőséget, és minden kedves olvasónak sok sikert kívánok a 2009-es horgász szezonra, és remélem sokakkal közülük találkozok majd a vízparton is.

 

Írta: Berényi Zoltán
(Padlógáz)
Képek: Molnár Tamás
(Kredenc)
Csike László
(Bogozdki)
Karácsony András
2009. január 10.

A cikk a topmix.hu-n.

 

97826028949664e1ed5240.JPG16014785749664e55b26d2.jpg112895009549664e5605934.jpg90229538149664e1f3ccc5.jpg194146734249664e55de623.JPG204366553349664e1f16b56.JPG155435367849664e1ec2954.JPG129759998249664e1e8ed29.jpg168123756149664e5577d49.JPG204994032649664e1ee7b1a.jpg124154640949664e1eac1e9.JPG68596607149664e1f52861.jpg76082414549664e5591386.JPG24027128949664e1f061b3.JPG100163984249664e55c8e32.JPG47255838749664e1f28498.JPG