Horgászévad: viharos kezdet

A horgászidény közeledtével előkerülnek az ősszel elrakott felszerelések: a pucolás, felújítás és pótlás után már remeg a horgász, hogy újra bevethesse őket – szó szerint. Az új botok, felszerelések beszerzése után azokat ki is kell próbálni – irány a part!

 

Megtartotta idei első "edzését" a Pentele Police Fisfing Team – azonnal két okból is emlékezetes volt a március első napján megejtett bevetés.

 

Kell egy csapat!

Az egyik, hogy hivatalosak voltunk az újra működő Venyimi-horgásztó nyitónapjára – ezért már hetek óta terveztük, hogy milyen jó lesz megint kiszabadulni a városi rengetegből -, a másik, hogy az orkánerejű vihar majdnem mégis meghiúsította a horgászatot.

 

Mielőtt az események felidézésébe fognék, néhány szót hadd ejtsek a csapatról: abszolút – és a lehető legjobb értelemben véve – amatőrök vagyunk, egy közös szállal; a Dunaújvárosi Rendőrkapitányságon dolgozunk vagy dolgoztunk. A csapat tagjai: dr. Fekete Zsolt, Körmendi János, Nagy József, Szabó Attila, Meller Árpád, Tomkovics László.

 

Az amatőr státusz ellenére többen támogatják közösségünket, így például a Pentele Horgászcentrum immár három éve segíti önzetlenül a rendőr horgászokat. A támogatók között találjuk az El-Do rádiót, a Varázs-kép reklám stúdiót, a Dunaferr Horgász Egyesületet és a Független Rendőr Szakszervezetet is, és – amint ez az újonnan induló blog is bizonyítja – immár a DO-val is szorosra fűztük a damilt.

 

A "zsarucsapat" legnagyobb megméretése immár évek óta az az évente tíz versenyből álló sorozat, amely az ország különböző vizei mellett zajlik – a megméretés idei első állomása április 12-én Dunaújvárosban lesz, a kikötő Öbölben.

 

Vadkacsák, reklámszatyrok, iszapillat

De vissza az évnyitóra: reggel kinéztem az ablakon, reklámszatyrok, vadkacsák húztak keletnek, egymás után szép sorban. Az eső nyugatról esett kelet felé. Az biztos, hogy amelyik csepp Nagyvenyim felett elszakadt a sötét felhőtől, az a Dózsa mozi előtt landolt. "Hogy lesz ebből horgászat?"- tettem fel magamnak a (költői) kérdést. Körbe hallóztam a csapat tagjait, és mindenki azt mondta: ha már Molnár Tamásnak, a venyimi-tó gazdájának megígértük, gyerünk. Meg különben is: hiányzik a vízpart, az iszap szaga (mi az, hogy szaga – illata.)

 

Fel is kerekedtünk hát Nagyvenyim felé. A sűrűn mozgó ablaktörlő lapát néha engedte sejtetni, hogy merre járunk. A tóhoz érve kellemes meglepetés fogadott minket. Sokkal több őrültet láttunk, mint gondoltuk. Kezes-lábasban, arcot is eltakaró csuklyás dzsekiben álltak a szélnek feszülő alakok a horgászbotok mellett a parton.

 

Az embernek nem volt kedve kiszállni a meleg kocsiból, egyvalami mégis arra sarkallt, hogy horgásszunk: Molnár Tamás barátunk a nyitó nap tiszteletére a három legnagyobb halat fogó sporttársnak értékes díjakat ajánlott fel. Arról, hogy legyen is fogás, ő maga gondoskodott. Több mázsa compó, kis ponty, nagy ponty, amúr és kárász került februárban a tavakba. A víz környékét is rendbe tették, a vízszintet megemelték, a nádat levágták, körben a tó szélén padok állnak pihenni vágyók rendelkezésére – a cudar időjárásról nem ők tehettek.

 

Potykák egyre-másra

Mire összeállítottuk a szereléseinket, megbarátkoztunk az idővel is (nem is tudtunk mást tenni). Körülöttünk egyre-másra szedték ki potykákat és ez jó előjelnek ígérkezett. Alig kezdtünk pecázni, máris egy kis nyurgát fárasztott Körmendi Jani. Nem sokkal később dr. Fekete Zsolt egy 3,65 kg-os tükröst tett a szákjába. A csapat minden tagja megízlelte a halak feletti győzelem ízét. Közben – hogy eltereljük a figyelmünket a viharos idősjárásról – beszélgettünk a tó gazdájával. Elmondta, hogy céljuk a komfort növelése: a tisztálkodó- és illemhelyek mellett büfé is lesz, de még sütőhelyek kialakítását is tervezik.

 

A horgászat – mivel a tapasztalatink alapján van hal bőven – jó kikapcsolódásnak ígérkezik az abszolút amatőröknek is. A tónak van saját honlapja, a kikapcsolódni vágyók, az érdeklődők minden fontos kérdésükre választ kaphatnak például a nyitva tartási időről, napijegyekről, megközelíthetőségről.

 

A beszélgetésünket az egyre erősebb vihar szakította félbe. Pakolnunk kellett, ha nem akartunk bőrig ázni. A "tógazdának" megtetszett a kitartásunk, s búcsúzóul örömhírrel rukkolt ki: mostantól a Pentele Police "hivatalos edzőpályája" lehet a Venyimi-tó, ők ezzel támogatják a csapatot.

 

Az invitálást persze szívesen vettük, bár ettől függetlenül – és a vihar ellenére is – élmény volt horgászni. Jó időben, családdal idilli lehet ez a hely.

 

Tomkovics László

Az írás a Dumaújváros Kapásjelző blogján, valamint megjelent a Pentele Police Fishing Team honlapján is.

 

A fotón: Kapitány és kapitális - dr. Fekete Zsolt a 3,65-ös ponttyal

 

20080311-080311_kapasjelzo01.jpg